Új tanulmánykötet jelent meg Világunk kihívásai-Mit tehet a biotudomány és az agrár-biotechnológia? címmel. A szerző: Dudits Dénes. Az ismeretterjesztő, sokábrás illusztrált kötet, bepillantást nyújt a biotudományok és az agrár-biotechnológia jelenleg folyó aktivitásaiba.
A Nemzeti Laboratórium Kalászos gabonakutatás munkacsoportja új génszerkesztési eljárást dolgozott ki hasznos gabonafajták előállítására, és a világon elsőként mutatta ki, hogy a fuzárium gomba által kibocsátott illékony anyagok a fertőzés követésére is használhatók.
Az „Agrárbiotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért” Nemzeti Laboratórium kutatásai elősegítik az egészséges élelmiszer előállítását. A biológiai alapok javítása révén megoldásokat javasol a klímaválság hatásainak mérséklésére és a környezetterhelés csökkentésére az „Egy Egészség” (a növény, az állat, az ember és a környezet egészségének egysége) szemléletében. Kiadványunk ennek szellemében foglalja össze azt a négy fontos tartóoszlopot, amelyek az agrárinnováció meghatározó tényezői.
Gyors evolúciójuknak köszönhetően, a természetben kialakultak olyan baktériumfajok,
-törzsek, melyek képesek a műanyagok bontásra.
A HUN-REN ATK MGI kutatói a búzában a meiózis során fellépő hőstressz érzékenység hátterét vizsgálták, ami nagymértékben járul hozzá a terméskieséshez.
A génszerkesztéssel végzett precíziós nemesítés egyre nagyobb figyelmet kap mind a klímaváltozás elleni harcban, mind a fenntarthatóbb mezőgazdaság érdekében folytatott küzdelemben.
Új eredmények az „Agrárbiotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért” Nemzeti Laboratórium kutatási területein
Megjelent az Agrobiotechnológiai Nemzeti Laboratórium kutatási eredményeinek rövid összefoglalása az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesület Hírlevelében.
A gyümölcsök és zöldségek, így a burgonyagumó barnulásáért is a vágás során felszabaduló polifenoloxidáz (PPO) enzimek működése a felelős.
A baktérium a talajban él, és sebzéseken, természetes nyílásokon át hatol a növénybe, majd az edénynyalábokon keresztül terjed.