A ‘Désirée’ (felső sor) holland és a ‘Balatoni Rózsa’ (alsó sor) hazai burgonyafajták barnuló gumószeletei (bal oldalt) összehasonlítva az inaktivált PPO-gént tartalmazó, nem barnuló precíziós mutáns változatokkal (jobb oldalt).
A polifenol-oxidáz (PPO) enzimek kulcsszerepet játszanak a burgonya kórokozókkal szembeni védekezésében, ugyanakkor felelősek a gumók nemkívánatos barnulásáért. CRISPR/Cas9 génszerkesztéssel módosítottuk a ’Désirée’ és ’Balatoni Rózsa’ fajtákat, amivel sikeresen lecsökkentettük a PPO enzimaktivitást és a barnulást. Az eredmények szerint a mutáns növények fogékonyabbak lettek a Ralstonia solanacearum baktériumfertőzésre, miközben a burgonyavész elleni védekezőképességük nem változott. A PPO gének kiütése jelentős változásokat idézett elő a növények anyagcseréjében, például megemelkedett egyes antimikrobiális vegyületek és növényi hormonok koncentrációja. A tanulmány rávilágít arra, hogy a PPO enzimek nélkülözhetetlenek számos kórokozó elleni védekezésben, így a barnulásmentesítésnek ára lehet a növény ellenállóképességének csökkenése. Ez a kutatás segít megérteni a burgonya nemesítése során fellépő kényes egyensúlyt a minőség és a betegségellenállóság között.
A kutatás eredményéről szól tudományos publikáció (CRISPR/Cas-mediated polyphenol oxidase gene knockout in potato reveals divergent roles in resistance to bacterial wilt and late blight – Plant Science 364 (2026) 112944) itt olvasható.
2026. január 15.