A mikroba-növény- koevolúció során kialakult mikorrhiza szimbiózisoknak a mezőgazdasági gyakorlatban történő felhasználásához az első lépés a növényekre gyakorolt hatásainak pontos megismerése. AZ ősi, mintegy 400 millió évvel ezelőtt kialakult szimbiotikus kapcsolattette lehetővé, hogy a növények a szárazföldet meghódítsák. Ismert, hogy a növények tápelem-felvételének fokozása mellett a mikorrhiza kapcsolatnak stressztűrő képességet javító hatása is van. Kutatásaink középpontjában ennek a folyamatnak a pontosabb megismerése áll, olyan elemekre fókuszálva, amelyeknek gyakorlati jelentősége is kimagasló. A legnagyobb gazdasági veszteséget előidéző stresszfaktorok hatásának tanulmányozása prioritást élvez, így a szárazság-, illetve hőstressz, valamint ezek kombinációja. A klímaváltozás miatt egyre gyakrabban és hirtelen előálló, de rövid ideig tartó magas hőmérséklet (hő sokk), illetve hosszabb ideig tartó magas hőmérséklet (hő stressz) eltérő védekezési stratégiát igényel a növényektől. Ebben a folyamatban és a talajok vízmegtartó képességének biztosítása terén az arbuszkuláris mikorrhiza gombák kulcsszerepet tölthetnek be. Ezen kiemelt stresszhelyzeteket tenyészedényes kísérletekben kívánjuk modellezni, és a mikorrhizák által előidézett stressztűrő-képesség növekedését a növény biokémiai és fiziológiai paramétereinek, védelmi enzimek koncentrációjának, expressziójának mérésével kívánjuk bizonyítani, kiegészítve a növény-AM-talajmikroorganizmusok komplex hatásának a vizsgálatával. A projekt egy részének megvalósítása együttműködésben történik a konzorciumban résztvevő ELKH ATK-val.